A 2012-es Inner worlds, outer worlds (Belső világok, külső világok) egy csodálatosan komponált dokumentumfilm az ember helyéről az univerzumban, és belső világunk felfedezésének fontosságáról, a külső információs cunamik korában.

Eric Schmidt, a Google egyik alapítója mondta egy konferencián, hogy ma már kétnaponta hozunk létre annyi információt, mint amennyi összesen keletkezett a civilizáció hajnalától 2003-ig. Ez az adathalmaz egyelőre nem hoz nagyobb nyugalmat, megértést, kiegyensúlyozottságot, vagy akár jobb életet a többségnek, ellenben több zavart kelt, legyen az vallási, tudományos, vagy akár közéleti. 

Ebben az átmeneti korban az embereket egyre inkább elárasztják az állandóan záporozó képek, hangok, sorozatok, filmek, zenék, játékok, blogok, kütyük, és életmód tanácsok. Egyre több információt szívunk magunkba, és egyre kevesebb marad bennünk azokból. Mindenki kívülről várja az iránymutatást, egyre többen követnek újfajta gurukat, vallásokat, tanokat. Eközben a választ mindenki önmagában is megtalálná, ha fordítana rá rendszeresen néhány nyugodt percet.

Erről szól ez a nagyszerű, elgondolkodtató dokumentumfilm. Nem kampányol egyik vallás, vagy hitrendszer mellett sem, egyiket sem kritizálja, inkább próbálja azokat szinkronizálni, és mellétenni valamennyit a tudomány friss téziseiből. A hangsúly a belső elcsendesedésen van, történjen az meg ima, meditáció, agykontroll, vagy bármilyen más technika keretében. (forrás: www.mozivonat.blog.hu)

A mini sorozatnak négy része van, én most csak az elsőt linkelem ide, ezután már könnyű megtalálni a többit. Nagyon szép és könnyen érthető angolt használ, de természetesen van hozzá magyar felirat is. Semmiképpen nem javaslom egybe nézni őket, azért kell idő, hogy az ember megeméssze, de mindenképpen kár lenne kihagyni. Annyi lényeges információ van egybe sűrítve, hogy szinte telítődik az ember agya. Jó tágítást mindenkinek! :)