Hamvas Bélának, mesteremnek köszönöm, hogy megírhattam ezt a könyvet: ő teremtett bennem harmóniát. E könyv arra szolgál, hogy a lélek harmóniáját megismerhesd, és ha rád tartozik, te is birtokba vehesd. Az itt-következők nem újak, nem is régiek: megfogalmazásuk egy kor jegyeit viseli, de lényegük nem-keletkezett és nem-múló. Aki a forrásvidéken jár, mindig ugyanez virágokból szedi csokrát.

/Weöres Sándor/

GENESIS
A lámpa nem látja önmaga fényét. A méz nem érzi önmaga édességét.

 

FELEKEZETIESSÉG
Sokan vannak lelkes és harcos katholikusok, protestánsok, izraeliták,
kik Istent csak félig-meddig hiszik és vallásuk dogmáiban egyáltalán nem
tudnak hinni, mindamellett ökölre mennek felekezetükért. A mozdonyból
csak a kazánt vállalják, mely robbanékony, de a kerekeket nem, melyekkel
járni lehet.

TALÁLKOZÁS EGY TELJES-EMBERREL
Vonaton utaztam, harmadosztályon. Felszállt egy apáca, rengeteg csomaggal: holmit vitt egy új gyermekmenhely berendezésére.
Szemre nem volt rejt semmi figyelemreméltó, de lénye tündökölt: őt már
nem érintette a földi élet, ami nem gátolta abban, hogy jobban tevékenykedjék, mint akik az élettől százfélét akarnak.
Megszólítottam? Megvan-e minden csomagja? Elgondolkozott és számolni kezdett: „Egy, kettő, három... nyolc, kilenc” aztán sajátmagára mutatott:
„tíz”. Őneki már csak poggyász volt a saját teste is. Ez az együgyű, tehetetlen, szórakozott kis szolgáló nagyobb hatalom, mint a föld minden fegyvere
együttvéve.

 

AZ ÉLET TANÍTÁSAI
Mihelyt nincs többé igényed élvezetre: megtudod a szakadatlan élvezet módját és nem élsz vele.
Mihelyt mindegy, hogy meddig élsz: megtudod a földi örök élet módját és nem élsz vele.
Mihelyt belátod, hogy az emberiséget nem kell boldoggá, békéssé, bölcscsé tenni: ennek módját is megtudod és nem élsz vele.
Mindaz, ami legkívánatosabbnak látszik: a legerősebb méreg: A világot pokolra hajítaná.
„Mihelyt nem kell: mindenem a tied” – ez az élet vásárcsarnokának felirata.

 

FÖLDI ÉS ÉGI HATALOM
„Amit nekem adsz: mindenkinek adod” , hirdeti a földi hatalom.
„Amit mindenkinek adsz: nekem adod” , hirdeti az égi hatalom.

 

AZ ORSZÁGHOZ
Amelyik nemzet fölényben akar lenni más nemzetek fölött: hóhérrá, vagy bohóccá válik.
Nemzetük életét elmocsarasítják, kik nemzetük valódi, vagy vélt erényeit
hangoztatják s a kíméletlen bírálatot tűrni nem akarják.
A legnagyobb csapás, ami egy népet érhet, ha egyoldalú irányítással az
ítélőképességét tönkreteszik. Az ilyen nép elzüllik és mennél vásáribb kalandor nyúl érte, annál könnyebben odadobja magát. Nincs az a kívülről
jövő veszedelem, végigdúlás, évezredes elnyomás, mely ezzel fölérne.

 

SZEMBE-FORDÍTOTT TÜKRÖK
Örömöm sokszorozódjék a te örömödben.
Hiányosságom váljék jósággá benned.

Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.

Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.

Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben.
Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.

 

FEKETE TRILÓGIA, III.
Korunk találmánya a kötelező lelkesedés, a hatóságilag intézményesített
forradalom és az elnyomók lázadása az elnyomottak ellen.
A mai uralmi rendszereket az jellemzi, hogy hazugságaikat nem is akarják feltétlenül elhitetni, csak feltétlenül elfogadtatni. Minden katonai fegyvernemnek azt kell énekelni magáról, hogy ő a legkülönb, anélkül hogy
bárki elhinné; minden állampolgárnak azt kell vallani az államfőről, hogy
bölcs, hős, jótevő, anélkül, hogy bárki elhinné; és így tovább.
Immár egy hihető hazugság is elérhetetlen magaslat. Gödörben vagyunk,
lejjebb a béka ülepénél.

TERMÉSZETES IGÉNYEK
A gyermekkor természetes igénye: szabadság. S a mai gyermeket szinte ketrecbe kényszerítik.
A felnőttkor természetes igénye: élet. S a mai felnőtt, vagy alig-él, vagy
maga és mások rovására, rejtek-utakon él.
Az öregkor természetes igénye: nyugalom. S a mai öreg, minthogy korábbi igényei ki nem elégülhettek, még a sír szélén is szabadságot és életet
akar.

 

AZ EMBERISMERETRŐL
Az érzelgőség legrikítóbb példái azok a regények és filmek, ahol a szereplőket szét lehet válogatni a jók és gonoszok csoportjába. Legangyalabbak
a főszereplők, kikkel az olvasó együtt sír és nevet, szinte egybeolvad velük;
de ha jobban megnézzük ezeket a főszereplőket, nem is olyan angyalok:
kicsinyes, kapzsi, édeskés vágyaik vezetik őket. A többi szereplők aszerint
minősülnek jóvá és rokonszenvessé, vagy gonosszá és gyűlöletessé, hogy a
főhősöket támogatják-e, vagy gátolják-e. Legtöbb mai ember az érzelgős regények módjára nézi a világot: amerre vágyai terelik és akik e vágyakat segítik, azok a jók; vágyainak gátlói a rosszak.
A mai átlagos emberismeret megdöbbentően együgyű. Legtöbb mai ember csak azt a felületet látja belőled, amelyet az ő kedvtelései és igényei felé
mutatsz; nem nézi, hogy bensőd milyen; a nő aszerint ítél rólad, hogy szórakoztatod-e, hevíted-e, a férfi pedig aszerint, hogy miként illeszkedsz az ő
elveibe, terveibe, megrögzöttségeibe. A jót összecseréli a vonzóval, csábítóval; nem csoda, ha a magánéletben is, közéletben is többnyire kalandorok
vezetik. Örökös a csalódása és kiábrándulása, hibáztat minden égi és földi
hatalmat, mások gonoszságát, néha még saját ostobaságát is; csak éppen
arra nem gondol, hogy embertársait ne az ő igényein keresztül nézze, hanem önmagukban.

 

A GONDOLATOK VISSZÁJA ÉS SZÍNE
Vigyázz, hogy világosat gondolsz-e, vagy sötétet; mert amit gondoltál megteremtetted.
A természet a természeti-világában alkot, a lélek a lelki világban. Ha egy
ruhát, bútort, akármit készítesz, előbb kigondolod, vagy is a lélek világában
megalkotod, s csak aztán készíted el a természet világában is, természetbeli
eszközeiddel. Igazi alkotásod nem a természetben, de a lélekben levő; egyik
előbb-utóbb szétromlik, másik belérögződött a keletkezésének perceibe. S
aki nem a jelenben és nem az időben létezik, hanem az idő egészét áthatja:
nézi alkotásodat.

 

AZ ELMOSÓDÓ HATÁROK
Aki elkezdi lebontani egyéniségét, mindjobban elveszti a határt saját és
mások lelke között. Ha embertársa szemébe néz, megérzi annak érzéseit és
felismeri: „ez is én vagyok”; ha egy kutyát megsimogat, megérzi annak egybemosódó világát: „ez is én vagyok”; ha egy bútort hosszabban érint, átveszi
annak tagolatlan csöndjét: „ez is én vagyok”. Saját lelke már nem csak az
övé s mindennek lelke az övé; minden átlátszó, mintha kristályból volna;
egyszerre mérhetetlenül gazdag, teste-lelke felfrissül és egyforma örömmel
tölti el a munka, pihenés, társaság, magány.

Sosem értettem Weöres Sándorral kapcsolatban, hogy miért nem a nagy műveit tanuljuk az iskolában. Ha ezt a könyvet odaadja nekem valaki a gimnáziumban, én ott azonnal örökké Weöres Sándor rajongó leszek, ehhez képest ettől azért elég messze álltam. Na mindegy, fogok még más könyvet is hozni tőle, ennek viszont szerintem mindenki éjjeli szekrényén ott kéne lapulnia. Mindig ott nyitja ki az ember ahol szükség van rá. Azért vettem előre az idézeteket most, mert egyszerűen minden sorom olyan gagyinak tűnt mellettük, hogy inkább a végére tettem a saját gondolataimat. A héten a spiritualizmus és a vallás a téma, kevesen tudják de Weöres mélyen vallásos és spiritiszta volt. Hamvas Bélával nagyon közel álltak egymáshoz és levelezésük egy bensőséges barátságról tanúskodik. A későbbi bejegyzésekben Hamvasról még lesz szó, csak hát a blognak is egy kicsit fel kell nőnie bizonyos témákhoz. Szóval lényeg a lényeg, ez a könyv bármilyen vallási hovatartozás próbáját kiállja, mert egyszerűen olyan örök érvényű igazságok vannak benne, amik nemre és korra való tekintet nélkül egyszerűen igazul vibrálnak mindenki szívében.